Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

részt és több díjat nyert. Komárom-Esztergom vármegye népművelési titkára s mint ilyen, állandóan rendez és vezet népművelési hangversenyeket és magyar nóta-esteket. Windholcz Pál dr., Szombathely. *1901, Rohonc. Zenei tanulmányait magánúton vé­­gezte. A Szombathelyi Kultúregyesület Zene­karának tagja, melynek helybeli és vidéki hangversenyein részt vett. A rádióban köz­vetített hangversenyek gordonkása volt. 1926-ban a Szombathelyi Kamarazenetársa­sággal hangversenykörúton volt. A Pécsi Ka­marazene Társasággal nyilvánosan szerepelt. Winkler Gyula zeneszerző, szövegíró. *1897, Budapest. Zenei tanulmányait magán­úton folytatta (hegedű). Tanéra: Wiesinger I. dr. Szerzeményei: Kis uccátok csupa illatt, Mikor szemünk legelőször, Úgy váltunk el, Nem az fáj, hogy maga nem szeret, stb. Dalszövegeit L. Schweitzer Oszkár, Vajda Imre stb. zenésítették meg. Szerzeményeit gyakran játszók különböző zenekarok és a rádió. Több hanglemez-felvétel készült róluk. dr. Wirthné Molnár Éva operaénekesnő, Budapest. Budapesten született. A Zenemű­vészeti Főiskolán tanult énekelni. Tanára: Anthes Gy. Zenepedagógus, ének korrepe­tálással foglalkozik. A Városi Színházban a Carmen főszerepét, Szegeden az Aidát, Ri­­golettot, a Kisfaludy Színházban Bár a Savoy­­ban főszerepét énekelte, önálló hangver­senyt adott a rádióban. Vidéken operettek­ben játszott. Wissmüller Mihály karnagy, énekes, basszus. *1888, Zalatna. Tanulmányait a lip­csei konzervatóriumban végezte. A Színész­egyesületben, ahol karmesteri vizsgát tett. Szerzeményei: kamara, opera, Tarnócai lako­dalom, operett, több dal- és kamarazene­művek, stb. A kassai, temesvári, nagyváradi színházak első karmestere volt. Jelenleg a Mátyás koronázó főtemplom basszus szóló énekese és mint ilyen többször énekelt a rádióban is. Witkovicky Károly dr. lovag, zeneszerző. *1901, Budapest. Tanulmányait magánúton vé­­gezte. 1920—29-ig mint karnagy, gimnáziumi ének- és zenetanár működik. Szerzeményei: négyszólamú mise, operett K. Halász Gyulá­val, műdalok és magyar nóták. Szerzeményei több pályázaton kitüntetést nyertek és a rá­dió gyakori műsorszámai. A Zeneszerzők Szö­vetségének és a Fráter Lóránd Társaságnak rendes tagja. Wlassits Gyula báró ifj. h. államtitkár, író. *1884, Budapest. 1920-tól az áll. színházak kormánybiztosa, 1922—25-ig főigazgatója. Woititz Margit zongoratanárnő, Budapest. Tanulmányait (zongora) a Zeneművészeti Fő­iskolán végezte, ahol oklevelet 1901-ben nyert. Tanára: Szendy. Több hangversenyen szerepelt. Mint a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola rendes tanára, pedagógiai mun­kásságot folytat. A Liszt Ferenc Társaság tagja. Wolf Antal zeneiskola-igazgató. *1893, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskolán folytatta. Tanít hegedűn és rézfúvó­­hangszereken. Több hegedű- és zenekari szerzeménye van kéziratban. Wolff Jussy (Solymossyné) hangverseny­énekesnő. Tanulmányait a wieni akadémián végezte. Tanára: marchese Pavesi. Hangver­senyei: a Zeneakadémián (1923), Zágrábban (1923), a soproni Liszt Ferenc est (1932) és számos vidéki szereplés. Első rádiószerep­lését 1925-ben a kísérleti állomás közvetí­tette és azóta gyakran szerepel a budapesti rádióban (1925 finn est). 1926-ban a zágrábi és 1935-ben az olasz rádió vendége. Wolkober János karnagy, énektanár, Vác. *1880, Korpona. Kántori oklevelet nyert, majd Magánúton Mambrinyi Gyulánál tanult. A váci szeminárium és a Karolina rk. polg. leány­iskola énektanára és a szeminárium zene­karénak vezetője. A váci k. r. főgimnázium noviciátusának v. zenetanárja, a rendház templomának orgonistája és ifjúsági zene­karvezetője. Az Orsz. M. Iskolaegyesület ál­tal létesített népdalárdák szakfelügyelője. Sok dalárdát létesített, több dalárda karna­gya volt. Major­ J. Gyulával zeneiskolája volt Vácott, ahol két évig tanított. Sok hang­versenyen szerepelt, Budapesten és Vácott. Irt több operettet, egyházi, világi énekeket és zenekari műveket. Walcz Gyula izr. főkántor, karnagy, Békés­csaba. Zenei tanulmányait magánúton végez­te (hegedű, zongora, ének-bariton). 1917 óta a békéscsabai izr. hitközség főkántora, mint ilyen, az istentiszteleteken kívül az egyházi zsidó dalárda betanításával foglalkozik. 1923- tól karnagya a Békéscsabai Munkás Dalkör­nek, amellyel számos versenyen vett részt. Würtzler Béla, hontfalvi, hegedűművész, zeneszerző, tanár. *1888, Budapest. Tanulmá­nyait Budapesten és Wienben folytatta. Már 16 éves korában hangversenykörútra indult, de a világháború megakasztotta művészi­ pá­lyafutását. 1913-ban Párisban, 1921-ben Drez­dában zeneszerzői pályadíjat nyert. Szerze­ményei: 9 mise, 3 hegedűverseny, férfi- és vegyeskari művek, dalok, „Nippon" (hegedű­kompozíciók), Tetemrehívás, A föld halála, stb. szimfonikus zeneköltemények, Werwolf c. opera stb. A „Ganz" Ének- és Zene­­művészeti Egyesület művészeti igazgatója. Ybl Ervin dr. lovag, külügyminiszteri taná­csos, budapesti egyetemi magántanár, mű­vészettörténeti író, a M. Tud. Akadémia kép­­zőművésezti bizottságának meghívott tagja, a Műemlékek Országos Bizottságának tagja. Számos művészettörténeti vonatkozású köny­ve jelent meg, tanulmányai, tárcái, kritikái hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, napilapokban olvashatók. Régebben hang­versenyekről is írt kritikát a Zeneközlönybe, 1930 óta pedig Budapesti Hírlap operaházi kritikusa, ahová zenetörténeti cikkeket is ír. Zách István zeneszerző. *1910, Arad. Ta­nulmányait a Zeneművészeti Főiskolán foly­tatta. Tanára: Siklós A. Szerzeményei: ma­gyar dalok, táncdarabok, filmzene. Tabáni or­gonák c. operettjét a Budai Színkör játszotta 1934-ben. Önálló szerzői estjén a rádióban Magyari és Palló Imre szerepeltek. Zachariás Árpád karnagy, Szeged. *1904, Szeged. Zenei tanulmányait magánúton vé­

Next